Tartalomjegyzék
A lakóautó vízszivattyúja általában elég feltűnésmentesen, bár többé-kevésbé hallhatóan végzi a dolgát.
Csak akkor merül fel két kérdés, amikor egy nap leáll a víz szivattyúzása, de a jármű kézikönyvében szereplő biztosíték rendben van: hová van beépítve és melyik az?
Milyen típusú szivattyúk állnak rendelkezésre?
A kisebb víztartályokban általában egy fogaskerekes szivattyú található, amely a víztartály alján helyezkedik el, mint egy merülőszivattyú. A szállítótömlő és a csatlakozókábel általában a tartály csavaros fedelén keresztül, két vízzáró átvezetéssel ellátott lyukon keresztül vezetik.
Az ilyen szivattyúkhoz tervezett csapok beépített vagy csatlakoztatott mikrokapcsolóval rendelkeznek, amely a csap megnyitásakor átkapcsolja a szivattyú áramellátását, mire egy meglehetősen erős zúgó hangot ad ki, és a víz elkezd folyni.
A nagyobb tartályok esetében a több csapolási pont és az ebből eredő nagyobb áramlási sebesség követelményei miatt nyomószivattyúkat telepítenek, amelyeknek a kimeneténél a durvább szennyeződések elleni védelem érdekében opcionálisan egy szűrő van, amely szűrőszűrő formájában időről időre tisztításra szorul.
A nyomószivattyús vízcsapok hagyományos háztartási vízcsapok, amelyeket mobil használatra terveztek, túlnyomórészt könnyebb kivitelben. A csap megnyitásakor a víz azonnal nagyobb nyomással folyik, mint a fent említett fogaskerekes szivattyúk esetében. A megfelelő nyomáscsökkenés után gyakran csörgő hang hallatszik, ami a folyamatos nyomásfelépítést jelzi a folyamatosan magas vízhozam érdekében.
A beszerelt szivattyú típusára már a szivattyú zajából is lehet következtetni.
A típusok előnyei - hátrányai
Az előnyök és hátrányok relatívak. A kis fogaskerekes (merülő) szivattyúk általában kevesebb energiát igényelnek, kisebb nyomást, de esetleg több vizet pumpálnak, érzékenyebbek, mint nagyobb társaik, a nyomószivattyúk, de csak kb. 20 ... 50 euró.
Tehát ha kevés energiával (kb. 2 A fogyasztás (kb. 10 liter/perc 0,85 bar nyomáson) ... 7 A (kb. 25 liter/perc 2,1 bar mellett)), és csak egy vagy két csapja van, amelyeket ritkán használ egyszerre, és nincs kb. 100 liternél nagyobb víztartálya, a kis szivattyú jó választás.
Ha az áramellátás nem jelent problémát, de a párhuzamos vízkivételhez a különböző csapokon történő nagy nyomás előnyben részesül, akkor a 2,4 A nyomású (kb. 4,9 liter/perc 2,1 bar nyomáson) ... 11,8 A (kb. 18,9 liter/perc 2,8 bar mellett) a megfelelő választás. Ezek körülbelül 90 ... 240 euróért, a gyártótól, az alkalmazástól (szabadidőjármű, tengerjáró) és adott esetben az elektromechanikus helyett elektronikus vezérléstől függően.
Az energiafogyasztás azonban relativizálható: míg a fogaskerékszivattyú a teljes vízkivétel alatt működik, a nyomószivattyú csak időszakosan fogyaszt áramot.
Az elérhető áteresztőképesség természetesen a rendelkezésre álló tömlőátmérőtől is függ.
Egyébként: mindig tanácsos egy tartalék (azonos típusú) szivattyút a fedélzeten tartani! Murphy törvénye szerint a szivattyú mindig sztrájkolni fog, ha nincs tartalék, hétvége van, és ideális esetben a semmi közepén vagy ...
Ha a kialakítás vagy a tömlőcsatlakozások eltérnek, a szükséges adaptereket is előzetesen be kell szerezni, hogy a legrosszabb esetben a csere az összes szükséges alkatrésszel együtt elvégezhető legyen!
Csere hiba esetén
Fogaskerekes (merülő) szivattyú
Egy azonos kialakítású szivattyú(!) cseréje nem különösebben bonyolult és gyorsan elvégezhető. Ha a kialakítás nem egyezik, de a kábel és a tömlő átmérője megfelelő, ahogy a szivattyú maximális átmérője is, hogy a tartálynyíláson keresztül a víztartályba illeszthető legyen, a munka szintén gyorsan elvégezhető: távolítsa el a régi szivattyút, húzza le a tömlőt, válassza le a tartályon kívüli kábelt, csatlakoztassa az új szivattyút a tömlőhöz, vezesse át a kábelét a tartályon kívüli kábeldugón és csatlakoztassa a megfelelő polaritással. Kész!
Ez csak akkor válik kritikussá, ha a meglévő feltételek nem egyeznek meg a cserepumpáéval, például ha más kábelt vagy tömlőátvezetést kell kialakítani.
A gyakorlatok és gyakorlatok otthon sosem állnak messze, de utazáskor ritkán vannak a fedélzeten.
Nyomásszivattyú
A nyomószivattyú cseréje kicsit bonyolultabb. Általában a víztartály közelében, a közbenső emeleten van felszerelve, és ritkán könnyen hozzáférhető. Ráadásul szinte kivétel nélkül nincs (!) elzárószelep a víztartály és a szivattyú között, ami azt jelenti, hogy teljesen ki kell üríteni. Hacsak nem tettek óvintézkedéseket és nem szereltek be elzárószerkezetet, esetleg egy későbbi időpontban.
Ritkán van elzárás a kifolyóoldalon is, így a maradék víz a tömlő eltávolításakor nemkívánatos módon kerül az álpadlóba, hacsak nincs hatékonyan lecsatlakoztatva.
Tehát itt is gondoskodnotok kellett volna.
Miután ezeket az akadályokat leküzdöttük, a csatlakozások mind elektromosan, mind mechanikusan leválaszthatók, a szivattyú a konzoloknál fogva leválasztható a padlóról, visszahelyezhető az újjal, szorosan becsavarozható, a tömlőcsatlakozások helyreállíthatók, és az áramellátás visszakapcsolható.
Biztonsági óvintézkedések
Mivel nyomásvesztés esetén a nyomószivattyú addig pumpál, amíg nem áll rendelkezésre több víz, fennáll a veszélye annak, hogy tömlőszivárgás esetén a lakóautó közbenső padlóját önkéntelenül legalább egy meghosszabbított lábfürdővé alakítja.
Ezért hasznos, ha a nyomásszivattyú pozitív vagy negatív vezetékében van egy központilag hozzáférhető, jelzőfénnyel ellátott kapcsoló, amely lehetővé teszi, hogy a szivattyút távollétében vagy éjszaka kikapcsolja, és így megelőzze a fent említett kellemetlenségeket. Ha ezt a gyártó még nem biztosította, akkor utólag kell felszerelni.
Ha SmartHome-ot használ, akkor egy programozottan vezérelt reléérintkezőt használhat a geofencing segítségével a távollét érzékelésére, és a szivattyú ki- vagy bekapcsolására meghatározott éjszakai időpontokban.