Jóga

Olvasási idő 2 percek

Jóga (szanszkrit योग), az indiai filozófia hat klasszikus iskolájának egyike. A szellemi koncentráció vagy a fizikai testtartások és légzőgyakorlatok, de az aszkézis is a jóga különböző gyakorlatok és filozófiák meditatív formái, amelyek alapjait az upanisadok (a hinduizmus és a Védák filozófiai írásainak gyűjteménye Kr. e. 700 körülről) foglalják össze.

A jóga öt ösvényét, valamint három másik rendszert ismertet:

• Rádzsa jóga
• Jnana jóga
• Karma jóga
• Bhakti jóga
• Hatha jóga
  

• Mantra jóga
• Laya jóga
• Kundalini jóga

Eredetileg a jóga a meditáción keresztül a megvilágosodáshoz vezető spirituális útként szolgált. Idővel felmerült az igény a test erősítésére és mozgósítására, hogy minél tovább tudjon lótuszülésben maradni. A hatha-jóga ezt a szempontot veszi fel, és olyan technikákat foglal magába, amelyek a testet hatékony eszközként használják a spirituális célok eléréséhez.

A Gítában (Bhagavad Gita - A hinduizmus központi, különböző gondolkodásmódokat egyesítő szentírása (Kr. e. 2-5. század körül) Ardzsuna (az indiai Mahábhárata eposz egyik legfontosabb hőse) és Krsna (az isteni istenség hindu formája) beszélgetését adja vissza (6. fejezet, 33-34. fejezet), amelyben Ardzsuna azt mondja, hogy az elmét nehéz megszelídíteni, hasonlóan a szélhez. Krsna azt válaszolja, hogy az elme fegyelmezhető erőfeszítéssel és lemondással. Ardzsuna azt válaszolja, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik nem tudják magukat megfékezni, örökre elvesznek? Krsna azzal vigasztalja Ardzsunát, hogy rámutat a reinkarnációra, amely mindig egy lehetőség a szamádhi (a meditáció tárgyával való teljes egyesülés, a tökéletes lét elérése) elérésére.

A jóga jelenlegi felfogása szerint az életenergiát (Kundalini) légzéstechnikák, mozgássorozatok, testtartás, koncentrációs pontok és mantrák, valamint ujjmozdulatok kombinációjával kell stimulálni, hogy az a gerinc közelében emelkedjen a csakrákhoz (energiaközpontokhoz).

A fent említett jógastílusok mellett számos variáció és kombináció, rendszerint integráló rendszer is létezik: A Kundalini jóga a Kundalini energia felébresztésére és irányítására összpontosít. A tibeti jóga túlnyomórészt spirituális irányt vesz. A Marma jóga az önismeretre összpontosít. A tibeti álomjóga spirituális-jógai gyakorlatokat használ az alvás befolyásolására.

A jógagyakorlatok egészségügyi vonatkozásai, például a pszichére és a fizikai egészségre gyakorolt pozitív hatásai tagadhatatlanok, ha szakképzett irányítás mellett gyakorolják. A légzőgyakorlatok és a meditáció nyugtató és kiegyensúlyozó hatása révén, de a saját viselkedésünkre való reflektálással is csökken a stressz, így a stressz okozta betegségek is mérséklődnek, a nyak- és hátfájás enyhül, a vérkeringés pedig a szalagok, az izmok, különösen a hátizmok, az inak és a nyirokáramlás aktiválásával elősegül.

A jóga és változatainak buddhista és hindu gyökerei szerint a jóga célja a megvilágosodás elérése (Moksha - megváltás, az újraszületések körforgásából való megszabadulás, mint az élet négy célja közül az utolsó).

Mit mond erről a Biblia?

A kolosszeiekhez írt levelében Pál azt írja (Kolossé 1:13-14): "13 Megszabadított minket a sötétség uralmából, és átvitt minket szeretetének Fiának országába, 14 akiben megváltásunk van az ő vére által, a bűnök bocsánata.„

Ez azt jelenti, hogy az emberek üdvösséget ígérnek. Ehhez nincs szükség különleges gyakorlatokra, fizikai vagy mentális erőfeszítésekre, újjászületésekre vagy más energiákra vagy megvilágosodásokra.

Egyedül a Jézus Krisztusba, az Atyaistenbe és a Szentlélekbe, a Szentháromságba vetett hit által az ember igazságot kapott, minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeli bűn megbocsátása által. Többre nincs szükség. Jézus a vérével fizetett minden egyes emberért a kereszten, hogy Isten előtt az ő kimeríthetetlen kegyelmében és szeretetében igaznak tekinthessék őket.