Jámborság és képmutatás

Olvasási idő 8 percek

Aktualisiert – Februar 9, 2025

Jámborság és képmutatás, két olyan ellentmondás, amely a mindennapi életben gyakran zökkenőmentesen összeolvad. Néha az őszinte szív győzedelmeskedik, néha a manipulatív, számító elme.

Mi tartozik pontosan a jámborság alá, mi vezet képmutatáshoz, és mi tartozik a hitben való bizalom alá?

Kegyesség

őszinte, mélyen átélt vallásosságot jelent. Ez az őszinte hitben, a vallási parancsolatok betartásában, valamint az etikus és erkölcsös életmódban nyilvánul meg. A vallásosság megnyilvánulhat imában, meditációban, vallási szertartásokon való részvételben, jótékonysági cselekedetekben és a hitnek megfelelő életmódban. Ami itt fontos, az a belső meggyőződés és a hitelesség, a törekvés valódisága, a következetesség, amely mindig megbízható, függetlenül attól, hogy valaki ellenőrző hatóságként jelen van-e vagy sem.

Bibliai szempontból:

• Mikeás 6:8: "Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Ne tarts meg semmit, csak az Isten igéjét, és gyakorold a szeretetet, és légy alázatos Istened előtt."
• Máté 5:8: "Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent."

Ezek a versek azt mutatják, hogy az igazi jámborság alázatból, igazságosságból és szeretetből áll, nem pedig külső szertartásokból vagy hivalkodó viselkedésből.

Képmutatás

másrészt az erény vagy a hit szándékos színlelése valódi belső meggyőződés nélkül. A képmutató ember külsőleg erkölcsösnek vagy vallásosnak tetteti magát, de belülről vagy titokban gyakran ezzel ellentétesen cselekszik. A képmutatás eredhet önérdekből, társadalmi nyomásból vagy az elismerésre, társadalmi státuszra vagy hatalomra való törekvésből, így manipulációhoz vezet, és együtt jár az önigazsággal, a felsőbbrendűség érzésével, a következetlenséggel, azaz a viselkedés ellentmondásosságával a magán- vagy nyilvános cselekvéstől függően.

Bibliai szempontból:

• Máté 23:27-28: "Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók! Mert olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belülről tele vannak halott ember csontjaival és mocsokkal. Így ti is igaznak látszotok az emberek előtt kívülről, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel."
• Ézsaiás 29:13: "Ez a nép a szájával közeledik hozzám, és ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem."

Jézus itt a farizeusokat kritizálja, akik kifelé jámbornak mutatják magukat, de belül a bűn és az önzés határozza meg őket. Az igazi jámborságot nem lehet külső viselkedéssel helyettesíteni.

Példaértékű összehasonlítások

1. ima

• Jámborság: Az igazán jámbor ember szívből imádkozik, és Isten közelségét keresi, még akkor is, ha azt senki sem látja.
  • Máté 6:6: "Amikor pedig imádkozol, menj be a te kamrádba, zárd be az ajtót, és imádkozz titokban Atyádhoz; és Atyád, aki látja a titokban, megjutalmaz téged."
• Képmutatás: A képmutató azért imádkozik hangosan és nyilvánosan, hogy csodálják.
  • Máté 6:5: "És amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon állni és imádkozni, hogy az emberek lássák őket."

2. jótékonyság

• Jámborság: A jámbor ember valódi szeretetből ad alamizsnát, gyakran minden különösebb felhajtás nélkül.
  • Máté 6:3-4: "De amikor alamizsnát adsz, ne tudassa a bal kezed, hogy mit csinál a jobb kezed, hogy az alamizsnádat elrejtsd."
• Képmutatás: A képmutató azért ad, hogy hírnevet szerezzen magának.
  • Máté 6:2: "Amikor alamizsnát adtok, ne hirdessétek azt magatok előtt, ahogy a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcán, hogy az emberek tiszteljék őket."

Isten a szívet nézi, nem a külső tetteket. A szeretetből fakadó ajándék többet számít, mint a hiúságból tett nagy összegű adomány.

Erkölcsi integritás

Jámborság: Az igazán vallásos ember ragaszkodik az erkölcsi elvekhez, még akkor is, ha ez nehéz.

• Jakab 1:22: "De legyetek az igének cselekvői, és ne csak hallgatói; különben becsapjátok magatokat."

Képmutatás: A képmutató az erényről beszél, de gyakran az ellenkezőjét cselekszi.

• Máté 23:3: "Ezért bármit mondanak nektek, tegyétek és tartsátok meg; de ne cselekedjetek a cselekedeteik szerint, mert azt mondják, de nem cselekszenek."

A szavak önmagukban nem elegendőek - az igazi hit a tettekben mutatkozik meg. A képmutató beszél az etikáról, de nem éli meg azt.

Időközi következtetés

A Biblia világossá teszi, hogy Isten nem a külső szertartásokat, hanem az ember szívét nézi. Az igazi jámborságot az alázat, a szeretet és az őszinteség jellemzi, míg a képmutatás csak álca, amely végső soron csalódáshoz és Isten nemtetszéséhez vezet.

1 Sámuel 16:7: "Az ember azt látja, ami a szeme előtt van, de az Úr a szívbe néz."

Bízzunk a hitben

a mély, rendíthetetlen bizalom Istenben, az Ő ígéreteiben és az Ő élettervében. Tudatos döntés, hogy Istenre hagyatkozunk, még akkor is, ha a körülmények tisztázatlannak, nehéznek vagy kihívásnak tűnnek, még akkor is, ha ellene szólnak.

A bibliai bizalom szó (héberül: batachGörögül: pistis) nem csupán intellektuális hitet jelent, hanem aktív támaszkodást Istenre, mély belső bizonyosságot, hogy Ő jó és az Ő útjai jók.

• Példabeszédek 3:5-6: "Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne támaszkodj értelmedre, hanem emlékezzél meg róla minden utadon, és ő vezet téged."
• Zsoltárok 37:5: "Az Úrra bízd utadat, és reménykedj benne, ő megteszi."

Ezek a versek azt mutatják, hogy a bizalom nemcsak azt jelenti, hogy hiszünk Istenben, hanem azt is, hogy aktívan támaszkodunk rá az élet minden területén.

A hitben való bizalom gyakran áll szemben a kétséggel, a félelemmel és az Isten nélküli önbizalommal. Számos bibliai történet mutatja, hogy az emberek a bizalom és a kétség között ingadoznak.

A oldalon. Máté 14:28-31 Péter Jézus parancsára kiszáll a viharban a csónakból, és a vízen odamegy hozzá. Aligha van olyan ember, aki ne gondolkodna ad hoc a gondolatra: "Hogyan tehetem ezt meg? El fogok süllyedni!", nemhogy valóban meg merje tenni a lépést!
Érdekes azonban, hogy Péter valójában nem süllyedt el, amikor meg merte tenni a lépést - amíg Jézusra nézett. Pontosan abban a pillanatban, amikor kételkedni kezdett, megtörtént az elkerülhetetlen: elsüllyedt a vízben. Csak úgy ért oda sértetlenül Jézushoz, hogy Jézusra nézett - bizalommal.

A bizalom mellett az engedelmesség is előfeltétele volt a sikernek, még akkor is, ha amit Jézus kért Pétertől, az értelmileg lehetetlen volt. Ez történt Ábrahámmal is Zsidókhoz 11:8: "Ábrahám hit által lett engedelmes, amikor elhívták, hogy menjen egy olyan helyre, amelyet örökségül kapott; és elment, nem tudva, hová megy."

Mindenki ismer olyan helyzeteket, amelyek állítólag egyformán elkerülhetetlenek és megoldhatatlanok. Ilyen gondok mellett az egészséges, pihentető alvásról szó sem lehet. Az ember hánykolódik és lapozgatja magát oldalról oldalra, reggel pedig valóban kimerülten ébred, a kellemetlen helyzet pedig minden eddiginél világosabb.

De ha emlékszel Filippi 4:6-7ahol az áll "Ne aggódjatok semmiért, hanem mindenben ismertessétek meg kéréseiteket Istennel imádságban és könyörgésben, hálaadással. És az Istennek békessége, amely minden értelmet felülmúl, meg fogja őrizni szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.", akkor legalább már van egy terved: a szó legszorosabb értelmében Isten lábai elé vetheted gondjaidat, ahogyan az a Zsoltárok 55:23 azt jelenti, hogy "vessétek gondjaitokat az Úrra, és ő megszabadít titeket"!

Abban a tudatban, hogy Isten most már viseli a terhet, és gondoskodik a megoldhatatlannak tűnő problémáról, újra békére és nyugalomra lelsz, mert Ő megteszi!

Az általam ismert legkirívóbb példa a bibliai szakasz a Jób 13:15: "Íme, meg fog ölni engem, én mégis reménykedem benne." véleményem szerint azt bizonyítja, hogy Isten megtartja szavát, mert nem hagyja Jóbot elpusztulni. Továbbá Jeremiás 17:7-8 megerősíti a "GÁldott az az ember, aki az Úrban bízik, és akinek bizalma az Úrban van. Olyan ő, mint a víz mellé ültetett fa, amely a patak felé nyújtja gyökereit, és nem fél, amikor jön a hőség, hanem levelei zöldek maradnak."

A hitben való bizalom több, mint Isten ismerete. Azt jelenti, hogy egész életünket az Ő kezébe helyezzük. Azt jelenti, hogy ragaszkodunk Isten jóságához még akkor is, amikor a körülmények nehezek, és tudjuk(!), hogy az Ő terve végső soron a legjobb, valamint hogy Róma 8:28 megerősíti: "De tudjuk, hogy minden dolog együttesen jót szolgál azoknak, akik Istent szeretik."

Saját tapasztalatomból kivétel nélkül megerősíthetem: amint szaván fogod Istent, és az Ő iránti engedelmességből ráveted gondjaidat, megtapasztalod az Ő békéjét és nyugalmát, bizalmát és erejét.

Legyen bátorságod!

Exkurzus - ... a közösségi életben

Sok éven át aktív tagja volt gyülekezetének. Részt vett a gyülekezet vezetésében, vezette a női kört, és ismert volt inspiráló imáiról. Szavai mindig jól átgondoltak, bibliai idézetei pontosak, viselkedése pedig példamutató volt. Sokan csodálták őt Isten iránti nyilvánvaló odaadásáért és kifogástalan keresztény életmódjáért.

Egy nap egy fiatal nő először jött a templomba. Nehéz időszakon ment keresztül, támogatást keresett, és újra közelebb akart kerülni Istenhez. Az istentisztelet után beszélgetett vele nehézségeiről és reményeiről. Türelmesen hallgatta, de amint "az új lány" elköszönt, a gyülekezetből egy másik nőhöz fordult, és halkan így szólt:

"Láttad, hogy volt felöltözve? Aztán ott van az élettörténete... Vajon tényleg komolyan érdekli-e Isten, vagy csak szánalmat keres?".

"Sarah "Az új lány "nem tudott semmit erről a beszélgetésről, de idővel megérezte a távolságtartást a közösségben. Az emberek barátságosak voltak, de felszínesek. Jámbor szavakat hallott, de alig érzett valódi elfogadást. Végül úgy döntött, hogy nem jön többet, de nem azért, mert nem hitt Istenben, hanem mert elítélve érezte magát.

A sok területen tevékenykedő, régóta egyháztag viselkedése a képmutatás klasszikus példája. Kívülről mélyen hívőnek és jámbornak mutatta magát, de a szívében hiányzott belőle az igazi szeretet és alázat, amit Isten követel tőlünk, az Ő követőitől. A Biblia sürgetően figyelmeztet minket az ilyen magatartástól, ahogyan Máté mondja (Máté 23:27-28) "Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók, mert olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halott csontokkal és minden tisztátalansággal! Így külsőleg ti is igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel."

A valódi jámborság viszont nem szép szavakban vagy jámbor gesztusokban nyilvánul meg, hanem olyan szívben, amely valóban szereti Istent és felebarátját, ahogy Jakab mondja (Jakab 1:27) "A tiszta és szeplőtelen kegyesség az Atya Isten előtt az, hogy meglátogatjuk az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és szeplőtelenül megőrizzük magunkat a világtól."

A gyülekezet egy másik tagja egészen másfajta jámborságot mutatott. Ő nem sokat beszélt a hitéről, hanem megélte azt. Amikor látta, hogy "az új lány" visszahúzódik, odament hozzá, meghallgatta, és meghívta egy kávéra. Nem ítélkezett, hanem együttérzést mutatott. Ez a találkozás lett az oka annak, hogy adjak még egy esélyt a gyülekezetnek.

A példa azt mutatja: Az igazi jámborságot az őszinteség, a szeretet és az alázat jellemzi, nem pedig a tökéletes hitélet külsődleges fitogtatása. A képmutatás ezzel szemben jámbor homlokzat, amely gyakran büszkeséget, ítélkezést és hidegséget takar.

Excursus - ... a szakmai életben

A jámborság és a képmutatás nemcsak az egyházi életben, hanem a mindennapi szakmai életben is különböző módon nyilvánul meg. Különösen egy olyan társadalomban, amelyben gyakran hangsúlyozzák az etikai elveket és a keresztény értékeket, vannak olyan emberek, akik hitelesen élik meg hitüket a munkahelyükön - de olyanok is, akik csak külsőleg mutatják azt, miközben viselkedésük az ellenkezőjét mutatja.

A képmutató főnök

Egy közepes méretű vállalat ügyvezető igazgatója. Gyakran beszélt arról, hogy mennyire fontosak számára a keresztény értékek, és minden csapatmegbeszélést egy rövid bibliai idézettel kezdett. Az e-mailjeiben gyakran szerepelt olyan üdvözlet, mint az "Isten áldjon meg", és az állásinterjúkon hangsúlyozta, hogy a becsületesség és a tisztesség a cége alapértékei.

Weber úrnak azonban a mindennapi életben egy másik oldala is megmutatkozott. Alkalmazottait felülről lefelé kezelte, ritkán dicsérte meg őket, és gyorsan megbüntette őket apró hibákért. Túlórát várt el anélkül, hogy kompenzálta volna, és leszidta a "lustákat", ha egy alkalmazott megbetegedett. Saját fizetésemelését "isteni áldással" indokolta, miközben az alkalmazottai bérén fukarkodott.

Pontosan az ő viselkedése volt az, amitől Jézus óva int, ahogy Máté találóan írja (Máté 7:21) "Nem mindenki, aki azt mondja nekem: 'Uram, Uram', megy be a mennyek országába, hanem aki cselekszi mennyei Atyám akaratát." Ézsaiás megmutatja, hogy már a korábbi időkben is a szájhősködés elnyomta a szívet, mint például a Ézsaiás 29:13 olvasható: "Az Úr azt mondja továbbá: "Mert ez a nép szájával közeledik hozzám, és ajkával tisztel engem, míg szívét távol tartja tőlem, és félelmük tőlem csak az emberek parancsa.."

A vezérigazgató a hitét homlokzatként használta, hogy erkölcsi tekintélyként tüntesse fel magát, miközben tényleges viselkedését az önzés és az igazságtalanság jellemezte. Képmutatása azt eredményezte, hogy sok alkalmazottja nemcsak tisztességtelennek látta őt, hanem a keresztényeket is szkeptikusan kezdte szemlélni.

Az integritás munkatársa

Az osztályvezető ugyanannál a vállalatnál. Ritkán beszélt a hitéről, egyszerűen csak élt. Tisztelettel bánt az alkalmazottaival, kiállt a tisztességes munkakörülményekért, és még a nehéz helyzetekben is kész volt felelősséget vállalni.

Egyszer észrevette, hogy egy kollégája olyan hibát követett el, amely az állásába kerülhetett volna. Ahelyett, hogy zavarba hozta volna, vagy kihasználta volna a hibát, hogy saját magát jobb színben tüntesse fel, diszkréten segített neki megoldást találni. Amikor a főnöke később megdicsérte, mert az osztálya különösen sikeres volt, szerényen azt mondta: "Nagyszerű csapatom volt, a siker mindig csapatmunka".

A következő elvek szerint élt Kolossé 3:23 ajánlott "És bármit teszel, szívből tedd, mintha az Úrért tennéd, és nem emberekért, ...", és példát adott arra, hogy hogyan történik ez a Máté 5:16 "Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék mennyei Atyátokat".

Nem kereste az elismerést, hanem mély meggyőződésből cselekedett. Viselkedése anélkül is tanúskodott hitéről, hogy azt állandóan hangsúlyoznia kellett volna.

Következtetés

A szakmai életben gyakran különösen világos a különbség a jámborság és a képmutatás között. A képmutatás azt jelenti, hogy keresztény értékeket vetítünk a külvilág felé, miközben saját cselekedeteink az ellenkezőjét bizonyítják. Az igazi jámborságot viszont a tisztesség, az őszinteség és a másokkal való tiszteletteljes bánásmód jellemzi - függetlenül attól, hogy valaki figyel-e vagy sem.

A keresztény értékek megélése a szakmai életben nem azt jelenti, hogy állandóan Istenről beszélünk, hanem hogy példát mutatunk az őszinteség, az igazságosság és az együttérzés által.