Tartalomjegyzék
Frissítve - május 11, 2023
A WLAN, a sugárterhelés és az árnyékolás témája újra és újra felmerül. A rádióhullámok terjedésének és csillapításának megértése szintén segít a rádiótechnológia kezelésében. Ezért az alábbiakban részletesebb tájékoztatást adunk, bár ehhez először alapismeretekre van szükség. Kezdetnek tehát egy kis száraz elmélet.
Történelem
1886-ban Heinrich Hertz, akiről a frekvencia mértékegységét (Hz) elnevezték, elsőként bizonyította kísérletileg az elektromágneses (rádió) hullámok létezését, amelyet James Clerk Maxwell 1867-ben elméletben megjósolt.
Nikola Tesla 1900. március 20-án kapta meg első szabadalmát a vezeték nélküli energiaátvitelre, a rádiótechnológiára.
Braun és Marconi nevéhez fűződik még a távírás fejlesztése, amely a Samuel Finley Breese Morse által már 1837-ben feltalált elektromágneses távíró és a Morse-ábécé segítségével akár 3600 kilométeres távolságokat is áthidalt.
Szóródjon szét
Az elektromágneses hullámok terjedése függ a frekvenciától, a topológiai és a légköri viszonyoktól.
A troposzférát (17 .. 17 km magasságban) és a sztratoszférát (8 .. 50 km magasságban) a Földhöz közel követő ionoszféra rétegek (átlagos magasságuk kb. 1000 km) a naptevékenységtől függő ionizációs fokuk miatt képesek visszaverni az elektromágneses hullámokat. Szélsőséges esetben egy éppen sugárzott jelet a földgolyó körüli (kb. 40 000 km-es kerület) ismételt visszaverődéssel, az átfutási idővel (300 000 km/s) késleltetve ugyanazon a helyen újra lehet fogni.
Körülbelül 60 MHz felett a rádióhullámok úgy terjednek, mint a fény. Az akadályok eltéríthetik és visszaverhetik őket. Különösen 100 MHz felett a rádióhullámok terjedését egyre inkább zavarják a visszaverődések. A legkedvezőtlenebb esetben a hullámhegyek és hullámvölgyek kiolthatják egymást.
Csökkentés
A csillapítás a jel csillapítása. A csillapítást decibelben (dB) vagy decibel milliwattban (dBm), illetve nagyobb teljesítményszintek esetén decibel wattban (dBW) mérik logaritmikus formában, hogy a magasabb szinteket praktikusan szemléltetni lehessen.
Fontos különbséget tenni a százalékban és a dB-ben megadott csillapítási értékek között, a hangok esetében a db(A) "A" az emberi hallásgörbéhez igazodó értéket jelenti (figyelembe véve, hogy a magas és a mély hangokat azonos hangerő mellett másképp érzékeljük).
A decibel általában egy erősítési értéket jelöl, azaz az érték pozitív. A negatív előjel tehát csillapítást ír le.
A 100 dB a 0 dB hangnyomás 100 000-szeresét, vagy 2 pa (Pascal) hangnyomást jelent.
| Zaj | db(A) | Árnyékolás (dB) | % |
|---|---|---|---|
| Körfűrész | 90 | 10 | 90 |
| Autópálya napok | 80 | 20 | 99 |
| Főutca nappal | 70 | 30 | 99,9 |
| Főút éjszaka | 60 | 40 | 99,99 |
| Mellékutca napközben | 50 | 50 | 99,999 |
| Mellékút éjszaka | 40 | 60 | 99,999.9 |
| Óra hímzés | 30 | 70 | 99,999.99 |
| Levélzaj | 20 | 80 | 99,999.999 |
| Légzési hang | 10 | 90 | 99,999.999.9 |
| Csend | 0 | 100 | 99,999.999.99 |
Hogy képet kapjunk arról, hogy egy anyagnak mekkora a rádióhullámok által áthatoló csillapító képessége, összehasonlítjuk egy <30 cm vastagságú épület mennyezetét (70%) és egy 1 mm-nél kisebb vastagságú dróthálót (100%), vagy egy 10 cm-nél kisebb vastagságú gipszkarton válaszfalat (10%).
Kábel / csatlakozó / csillapítási veszteségek
Ha a rádióhullámok kábeleken, dugaszokon, csatlakozókon stb. haladnak át, pl. a rádiótól az antennához vezető úton, akkor itt is csillapítási veszteségek keletkeznek. Az alkalmazott antennakábel típusa és hossza, valamint a dugaszcsatlakozások határozzák meg a teljes csillapítási veszteségek nagyságát.
Ökölszabályként a csillapítási veszteségek összege nem haladhatja meg az antenna nyereségét. Az egyes komponenseket ennek megfelelően kell kiválasztani.
A kábeltípus - sodrott vagy merev vezeték, árnyékolás, köpenyszerkezet, hosszúság és a használni kívánt frekvencia - szintén figyelembe veendő szempontok az antennakábel kiválasztásakor. A szerkezeti felhasználás is meghatározó: a halogén kábelek hőállóak és lángállóak, a hornyolt kábeleket alagutakba történő beépítéshez használják.
WLAN / rádiós átjátszó kapcsolat
A WLAN számára a 2,4 GHz, 5 és 6 GHz, valamint a 24 és 60 GHz frekvenciák állnak rendelkezésre. Ha falakon és mennyezeteken keresztül nagy hatótávolságot szeretne elérni, válassza a legalacsonyabb frekvenciákat, azaz a 2,4 GHz-et. Ezek egy családi házon belül is rendelkeznek hatótávolsággal. Az ikerházak esetében tartsa szem előtt, hogy ez a szomszéd számára is elegendő. Ha nagy adatátviteli sebességet szeretne rövid távolságokon, használja az 5 GHz-et, mivel ez alig hatol át a padlón vagy a mennyezeten. Ugyanez vonatkozik a 6 GHz-es sávra is.
A 24 és 60 GHz-es frekvenciák viszont 200 ... 1.000 m. A látótávolság itt előfeltétel. Az eső, a köd, a hóesés stb. átviteli veszteségeket okozhat, amelyek technikai óvintézkedésekkel részben ellensúlyozhatók.
Rádiómező erőssége
Az elektromos berendezések rádiós térerőssége 1 ... 2 mW, egy rádiókapcsolat körülbelül 10 mW, a WLAN 2,4 GHz-en 100 mW, 5 GHz-en 200 mW, egy mikrohullámú 800 mW és egy mobiltelefon 2000 mW.
Általában a nagyfrekvenciás elektromágneses mezőkre határértékek vonatkoznak, amelyek az úgynevezett SAR (Specific Absorption Rate) értékeként írják le, hogy az emberi szövetek által elviselhető energiafogyasztás milyen mértékű.
Az egész emberi testre átlagolva 0,08 W/kg, az egyes területekre vonatkoztatva, pl. fej (mobiltelefon) 2 W/kg.
A mobiltelefon a fülön már a megengedett legnagyobb terhelésnek teszi ki a szervezetet.
Az elektromágneses sugárzásnak való kitettség hatására az érzékeny embereknél a vérnyomás-szabályozási zavarok, depresszió, hormonális zavarok, immunrendszer elnyomása, koncentrációs zavarok, fejfájás, fáradtság, alvászavarok, szédülés, hányinger és nyugtalanság léphetnek fel.
Védőintézkedések
- A WLAN-router helyét a lehető legtávolabb válassza ki a munkahelytől.
- Használja a frekvenciasávot a tényleges igényeknek megfelelően.
- A WLAN kikapcsolása, ha nem használja.
Ha meg akarja védeni magát az elektromágneses sugárzásnak való külső kitettségtől, otthonát Faraday-kalitkaként alakíthatja ki. Ebben az esetben vékony fémhálóból, rézfóliából vagy szükség esetén alumíniumfóliából készült lapokat helyeznek a falburkolat/tapéta vagy speciális EMC tapéta alá, amelynek hátoldala fémbevonatú. Fontos, hogy minden egyes lapnak elektromos kapcsolata legyen a szomszédos lappal, az ablaküvegek is fémezettek legyenek, és ez a réteg is csatlakozzon a fal árnyékolásához.
A teljes berendezést az épület potenciál kiegyenlítő rendszeréhez kell csatlakoztatni a megfelelő földelés biztosítása érdekében.
Így ez a helyiség biztonságban van a külső elektromágneses hatásoktól; és fordítva, a WLAN-router rádióforgalma ebben a helyiségben védve van a külső lehallgatókkal szemben.
Az elektroszmog és az árnyékolástechnika témáját ez a cikk tárgyalja Hozzájárulás külön kezelik.
Az elektromos rendszereken végzett minden munkát csak szakképzett személyzet végezhet!